7.fejezet

Huang reggel nyugodtan kelt fel, hogy a fiú mellette van és nincs semmi baja. Halkan felült az ágyban és a hajába túrt, majd vissza húzták az ágyra fekvő helyzetbe.
-Nem mész sehova, cica. -mondta Hun csukott szemekkel.
-Nem is akartam.
-Ajánlom is. -kinyitotta a szemét és Huangra nézett.
-Miért akkor micsináltál volna, ha ki megyek a konyhába? -alig, hogy kimondta a fiú már fölötte volt és lefogta a kezét az ágyra.
-Ne akard tudni.
-De pedig nagyon kiváncsi vagyok rá. -pajkosan rá mosolygott.
-Hát jó te akartad. -ezzel elengedte Huang kezét és leszedte róla a pólót. Huang megfogta a fiú kezét és eltolta magától.
-Hé hé, Mohó uraság nyugi. Majd csak este. -kimászott Hun alól.
-Oh istenem, miért csinálod ezt velem? -kifeküdt az ágyra és úgy nézte.
-Mit? -kérdőn nézett a fiúra.
-Azt, hogy felizgatsz, majd eltolsz magadtól és otthatsz. Ezt irtóra utálom és birom benned.
-Oh ezt bóknak vegyem? -kérdezte, majd egy puszit nyomott az orrára.
-Ha úgy jobban tetszik. -az ágy szélére ült, majd megfogta a derekát és magához húzta.
-Mondtam, majd csak este nálad. -megfogta a kezét.
-Csak egy kicsit, egy kis ízelítőt. -nyaggatta a lányt, de nem engedte.
-Most mennem kell dolgozni, de majd nálad folytatjuk. -kiment a nappaliba és össze szedte a cuccait. Hun utána ment és ő is ezt tette amit a lány. Kimentek az ajtón és Hun megfogta a kezét.
-Sies. -Huang bólintott és kétfelé mentek.
Mikor Huang napvégén a fiúhoz ment ideges volt nagyon a főnökére. Bement a bejárati ajtón és a szobába ment átöltözni, majd kiment a nappaliba és neki ment a fiúnak.
-Hé Huang. -a lány felnézett a vele szemben álló fiúra.
-Mi bajod van, hogy észre se veszed ha köszönök neked? -kérdezte miközben a lány arcát fürkészte.
-Bocsi, de tiszta ideg vagyok. -mondta, majd megölelte Hunt. Bementek a konyhába és leültek.
-Nos akkor...
-Egésznap a hülye papír munkával szórakoztam, ráadásul van egy új srác nálunk akit persze alám raktak. Persze oké legyen, de hogy egésznap nálam próbálkozott és minden gyerekes hülyeségével idegesített. -mondta feldúltan.
-Oké, de ezzel mi a baj? Hisz minden újonc próbálkozik. -kérdezte értetlenül.
-Az, hogy virágokat küldözget, fogdos és ráadásul megcsókolt és még abból sem értett amikor majdnem letéptem a tökét. Bár bevallom az a rész tetszett. -gondolt vissza az aznapi történtekre.
-Miért nem tépted le neki? Mert esküszöm ha mégegyszer hozzád mer érni vagy rád néz én magam ölöm meg a kisgörcsöt. -mondta Hun aki úgy érezte, hogy elakarják venni tőle a lányt aki az övé.
-Ne aggódj ezt én is megoldóm, de akkor is... -Na jól van nyugoggyunk meg. Huang elkell mondanom valamit. -Huang erre felkapta a fejét és hírtelen elfelejtette a saját gondját.
-Asami ma itt járt és...
-Itt volt az a rohadt ribanc? -kérdezte dühösen és a kezét ökölbe szorította.
-Igen és szóval... hogy is mondjam el?
-Csak azt ne mond, hogy lefeküdtél vele! -felállt a székből és gyilkos pillantást vetett a fiúra.
-Nem dehogyis, de Asami igen akarta és....
-Tudtam. -Huang az asztalra csapott és a szoba felé vette sietve az irányt.
-Huang állj már meg és hallgas meg. -a lány után ment és a falhoz szorította.
-Eleget mondtál ennyi elég volt, hogy elmond én nem is kellek neked! -kiabálta a fiú arcába.
-Hogy tudsz ilyenekre gondolni? Persze, hogy kellesz nekem. Nem mintegy játékszer, hanem mintegy élettárs, vagy hogy is mondják.... feleség. -Huang lélegzete elakadt és tágra nyílt szemekkel nézett a fiúra.
-Igen a jövőben szeretném, ha a feleségem lennél, de nem így akartam elmondani neked, hanem már eljegyzési gyűrűvel. De a te indulatos modoroddal szemben nem volt esélyem titkolni. -Huang hírtelen egy pofont adott a fiú bal arcára.
-Ezt ne tedd velem. Lefekszel azzal a ribancal utána meg be akarod nekem mesélni, hogy azt akarod, hogy a feleséged legyek? Ne néz ennyire szőkének.
-Félre érted nem feküdtem le Asamival. -Hun a jobb kezével lefogta a lány kezét.
-Persze. -motyogta magában Huang.
-Tényleg. Huang, hogy bizonyítsam be, hogy szeretlek és sose csalnálak meg Asamival, se más nővel?! -kérdezte a lánytól aki egy szót sem szólt. Hun megcsókolta a lányt, de az övénél fogva eltolta magától, de Huang mutató ujja beakadt, így vissza húzta magára.
-Ne csókolj meg és ne érj hozzám kérlek. -szólt Hunnak elpirulva. Hun elengedte a lányt és a szoba felé ment amikor Huang hátulról átkarolta.
-Találd ki mit akarsz. -mondta Huangnak, majd a lány kezét szétszedte a derekánál és bement a mellette lévő ajtón és becsukta. Huang egy érzést érzett a mellkasába. Pontosabbdan érezte, hogy a szívébe nyilal a fájdalom, az a fajta amikor tudja, hogy ő rontotta el. Az ajtó előtt letérdelt és az arcát a tenyerébe temette.
-Hogy hozhatnám rendbe, hogy mind kettőnknek jó legyen? -kérdezte magától, majd eszébe jutott a délelőtti játékuk. Felállt és benyitott. Hun az ablak előtt állt. Huang csöndben becsukta az ajtót és a fiú felé ment, miközben a padlót nézte. Hun megfordult és Huang elé állt.
-Sajnálom. Nem is tudom, hogy mi ütött belém csak.....
-Csak féltékeny vagy. -Huang felnézett és bólogatott.
-Igen. Nem szeretnék veled rosszban lenni. -tördelte az ujjait, mert kicsit zavarban volt és, mert bármikor így beszélnek a fiú hangjától libabőrös lesz, remegni kezdenek a kezei és a lábai és alig kap levegőt olyan gyorsan ver a szíve.
-Én se.
-Jóvá tehetem úgy, ahogy mind a kettőnknek jó lenne? -kérdezte zavarában.
-Ahogy gondolod. -közelebb lépett a lányhoz, megfogta az arcát és lassan megcsókolta.
-Sajnálom a pofont amit adtam. -fogta meg a bal arcát és óvatosan simogatni kezdte. Hun megfogta a kezét és elvette onnan.
-Semmi baj. Csak mégegyszer nem kérek ilyen nagyot. -mosolyodtak el mind a ketten. Huang megcsókolta a fiút aki eltolta magától, olyan lendülettel, hogy a lány az ágyra esett. Hun a lány fölé ment és a nyakát kezdte csókolgatni, szívogatni. Huang körül forgott a világ és érezte a felső combján a fiú kemény merevedését. Mikor Hun eljutott a lány kulcscsontjáig végig nyalta Huang nyakának a hosszát. Huang minden egyes érintés után sóhajtott egy kicsit. Mikor Huang érezte, hogy a fiú végig nyalta a nyakát kirázta a hideg, de nem azért mert rosszul esett neki, hanem azért mert nagyon is élvezte, majd utána levette róla a pólót és a melltartot. Hun a lány kulcscsontját itt-ott gyengéden megharapta minek köszönhetően mélyebb sóhaj hallatszot Huang felől. Hun lejebb haladt a csókjaival és elérte a lány egyik mellbimbóját amit azonnal a fogai közé vett. Huang ismét egy mélyebbet sóhajtott. Hun egyre jobban kezdte szeretni ezt a hangot és többet akart. További puszikat adott Huang hasára teljesen a nadrágjáig. Elkezte lefelé húzni a nadrágot mikor megállította.
-V-várj ez nem fer, hogy csak én vetkőzöm! -fogta meg a fiú pólóját és elkezdte lehúzni róla, majd le is vette róla az anyagot.
-Ez már jobban tetszik. -mosolygott a fiúra.
-Akkor most már folytathatom? -kérdezte Huangot aki csak bólogatott. Folytatta amit elkezdett és lehúzta a lányról a nadrágot. A nadrág a szoba másik végében landolt. Huang felült, majd a fiú fölé termett és Hun volt alatta. Nagy nehezen levette a fiúról a nadrágot, majd eldobta. Először a vékony anyagon lehelt pár puszit a fiú férfiasságára. Hun a lány meleg leheletétől kirázta a hideg és fel is sóhajtott. Huang lassan elkezdte lehúzni a fiúról a boxerét is.
-Milyen nagy vagy már! -mosolygott huncutul Hunra. Tényleg elég nagy volt már aminek Huang örült is, mert elérte azt amit akart.
-Ne csodálkozz! Ilyen kényesztetés mellett te se lenne másabb cica! -mosolygott Hun. Huang gyorsan rá tért a lényegre. Először  Hun teljes hosszát végigcsókolta, majd a szájába vette. Mikor Hunt elmerülten a szájába vette egy élvezettel teli nyögés hagyta el a száját. Lassan elkezdte mozgatni a fejét, ütemesen lassú tempóban. Egyre mélyebbre és mélyebbre vette a szájába a fiú teljes méretét. Hun úgy nyögdécselt, amilyen ütemben mozgott a lány. A kezét lecsúztatta Huang fejéhez és bele markolt a puha és dús hajába. Hun hangján hallatszott, hogy nagyon élvezi, így Huang egyre gyorsabb tempóba mozgatta a fejét, majd rá segített a kezével is a kényeztetésben.
-Hu-Huang...  ha így folytatod, hamar el fogok élvezni! -figyelmeztette a lányt, mert nem akarta, hogy ilyen hamar vége legyen.
-Csak nyugodtan! Én csak élvezném! -mosolygott az alatta fekvő fiúra.
-De én azt akarom, hogy te is velem gyere el! -nézett a lányra boci szemekkel.
-Jól van akkor abbahagyom! -kúszott fel a fiúhoz, majd egy puszit nyomott az ajkára.
-De elvárom, hogy te is kényesztess engem! -mosolygott a fiúra huncutul.
-Rendben. -mosolygott a lányra, majd helyet is cseréltek. Először a nyakát és a kulcscsontját csókolgatta, valahol meg is szívta a nyakát. Tovább csókolgatta mellkasát és a hasát, míg elérte a nadrágja szélét. Gyorsan levette róla az anyagot, félre dobta, majd visszatért a lány ajkaira. Közben az első ujjával elkezdte tágítani. Nem kellett sok, hogy hozzászokjon így a második ujját is társította az első mellé. Kisebb, de fájdalmasabb nyögéseket hallatszott a lány felől aki, már lassan a fellegek közt járt. Mikor a második ujját is megszokta, jöhetett a harmadik. Ilyenkor egy jó nagy fájdalmas nyögést adott ki amin megszakadt a szíve, hisz ezzel fájdalmat okozott a lánynak. Lassan a harmadikat is megszokta, mert a fájdalmas nyögéseket élvezettelteli nyögések váltották fel. Óvatosan kihúzta az ujjait, hogy mással tölthesse ki.
-Kezdhetem? -kérdezte miközben a bejárathoz igazodott. Huang csak bólintott egyet és ő elkezdett befelé nyomulni. Nagyon fájt most így neki. Igazából nem csoda, mert lassan már egy hónapja csinálták utoljára, ami az első is volt egyben.
-V-várj egy kicsit! -szólalt meg egy kicsit magasabb hangon Huang.
-Baj van?  -nézett a lányra kérdőn na meg persze aggódva. Remélte, hogy nem okozott fájdalmat neki.
-Nem ... nincs baj ...csak egy kicsit várj. Had szokjalak. -mondta Huang két levegő vétel között.
-Már megijedtem. -közelebb hajolt a lány arcához és egy csókot lopott tőle.
-Nagyon szűk vagy Huang. -nyöszörgött a fülébe.
-Aaaah! Te meg óriási. -ejtette hátra a fejét Huang. Amikor teljesen benne volt hagyta had szokja még. Nehéz volt visszatartania magát, mert már nagyon szorította és kívánta a lányt. Egy kis idő után Huang felemelte a csípőjét, jelezve, hogy mozoghat benne. Először lassan kezdett el mozogni, de nem bírt magával és egyre jobban gyorsított. Ahogy a fiú mozgott, Huang úgy igazodott a nyögéseivel. Lassú tempóját hamar átváltotta gyorsra.
-Hu-Hun egy ki-kicsit lassíts! -mondta nyöszörögve a fiú alatt. Túl gyors tempóban akarta meglovagolni és Huang erre még nem készült fel. Hun már nem bírta irányítani a testét.
-Már nem birok várni! -egyre jobban és jobban kívánta a lányt. Megőrjítette amilyen hangokat adott ki. Huang felnézett a sűrű pillái alól és látta, ahogy a fiú lihegett az élvezettől, ahogy ő maga is. Huang ködös pillantását nézte. Lehet, hogy most megfogja utálni, amiért ilyen kemény vele, de nem tehetett róla. Nem bírt magával és ilyenkor kitör belőle az állat... Odahajolt Huang arcához és ismét puszilgatni kezdte a nyakát. Kulcscsontját is megharapta, csak az egyik kicsit erősebb volt mint az eddigi.
-Aaish! Hun ez fájt! -szisszent fel Huang mikor a fiú megharapta a kulcscsontját.
-Nem akartam! S-sajnálom cica! -simította meg a harapás nyomát... Egy kicsit megállt, hogy az ölébe tudja ültetni Huangot és, hogy más szögből is be tudjon hatolni. Hun gondolta, hogy talán hatásos lehet a lánynál. Huang úgy érezte, ha Hun nem áll meg ott helyben felrobban az élvezettől. Az ölébe ültette és ismét mozogni kezdett benne. Megint elkezdett a lányban mozogni csak, hogy más szögből hatolt be, aminek meg is volt a következménye. Egy hosszú kéjes nyögés hagyta el a lány száját. Hun ötlete bevált. Amint lökött egy párat hamar megtalálta Huang gyönyörköszpontját. Olyan hosszút és kéjeset nyögött amilyet még életébem soha. Hun tovább folytatta munkáját és ismét egyre gyorsabb tempót vett fel. Huang kéjes nyögései felpezsdítették... Mind a ketten úgy gondolták, hogy egész este tudnák ezt csinálni. Végén már csak egy szögben hatolt be, méghozzá a legjobb helyen. Ilyenkor Huang hangja erőteljesebb volt és ezt Hun imádta és ezért is próbált minél mélyebbre hatolni.
-Hun már... már nem bírom tovább! -figyelmeztette a fiút. Nem is kellett sokat várni már vége is lett a lánynak.
-Huuuun! -annyira nyögte a fiú nevét, amennyire csak a torkán kifért. A lány teste közben teljesen megfeszült, ami Hun számára csodás látvány volt. Hunnak se kellett sok. A lány szűk és forró teste őt is a véghez vezette. Ő is a lány nevét nyögve élvezett el és akkor jött rá, hogy nem is védekeztek. Huang átkarolta a fiú nyakát, hogy egy csókot lopjon.
-Szeretlek Hun. -puszilta meg a fiú fejét, majd lehajtotta rá a fejét. Hun lassan megemelte Huang csípőjét, hogy kitudjon belőle húzódni. Huang elengedte a fiú nyakát és csillogó szemekkel ránézett.
-Én is szeretlek cica. -fogta meg az arcát és az ajkaira tapadt. Ezután Huang hátra tólta, majd lefeküdtek az ágyra.
-Sajnálom, hogy olyan durva voltam. -csukta le a szemét.
-Semmi baj. -fogta meg a fiú állát. -Még jobban is élveztem. -ezután Huang felemelte a fiú fejét és letámadta az ajkait.
-Holnap mész dolgozni?
-Sajnos igen.
-Akkor elviszlek és haza is hozlak. Rendben? -kérdezte mosolyogva a lánytól.
-Rendben. -elvarázsolva nézte Hun arcát. -Magadhoz ölelsz?
-Persze. -átkarolta és magához szorította.
-Jó éjt Hun. -letette a fejét a fiú mellkasára, majd lecsukta a szemét.
-Jó éjt cica. -összekulcsolta a kezét a lányéval, majd ő is lecsukat a szemét.
Huang reggel nyújtózkodott és tapogatózva kereste a fiút, de rájött, hogy már nem volt mellette. Felült az ágyban és a hajába túrt, majd kiszállt és a szekrényben keresett tiszta egyenruhát. Kivette, majd a fürdőszobába ment és a zuhany alá állt. Gyorsan lefürdött, felöltözött és kiment a konyhába, amikor finom illatok érzett a levegőben.
-Szia Édes. -köszönt a fiúnak és hátulról átölelte.
-Szia cica. -megfogta a kezét.
-Miért nem voltál az ágyban amikor felkeltem? -állát Hun vállára tette. Hun megfordult és Huangal szembe állt.
-Sokáig néztelek ahogy alszol aztán eszembe jutott, hogy mész dolgozni így neki álltam reggelit készíteni az én Istennőmnek. -vigyorgott a lányra.
-Oh tényleg mennem kéne dolgozni, de nem akarok. Olyan jó volt este veled. -mosolygott a fiúra.