2.fejezet

-Miért?-értetlenkedett Huang.
-Azért húgi,mert ezek nem csak sorozat gyilkosok,hanem utcai versenyzők,rablók és bérgyilkosok.És a legrosszabb ebben az,hogy az összes rendőrt,magán nyomozót és titkos szolgálatot akiket eddig rá állítottak az ügyre mind meghaltak.-Huang amikor meghallotta az utolsó szót elakatt a lélegzete.
-És akiket rájuk állítottak azok mind profik voltak?-kérdezte Huang még mindig ledöbbenve.
 -Igen.-bólogatott Chang.
 -És te elfogadtad?-reménykedve bízott benne,hogy a bátya nemet mondott.
-Nem,még nem...-erre az egy szóra Huang megnyugodott,de de Chang hozzá tette.-De azt is mondtam a főnöknek,hogy megbeszélem veledis és talán elfogadjuk.--Huang erre nem mondott semmit. -Na nem mondasz semmit?-Chang előre dőlt és kérdőn nézett a húgára.
-Mit mondjak erre?Majd otthon megbeszéljük,ha lejárt a műszakunk.-csattant fel Huang.
 -Oké,de miért vagy ilyen ingerült amióta bejöttél?-mosolyogva kérdezte Chang.
 -Na vajon miért? A hülye haverod miatt.-felállt a székből és az asztalra táimaszkodott.
-Oké értem,de a főnök azt mondta,hogy holnap reggelre kéri a válaszunkat és,hogy most rögtön menjünk haza vagy különben kirúgat minket.-Huang tudta,hogy az utolsó pár szót a bátya találta ki így csak nevetett rajta.
-Oké értem,de fizeti a mai szabit?-Huang előre dőlt az asztal fölött és mosolyogva kérdezte.
 -Igen húgi fizeti a mai szabit.-Chang is elmosolyodott és felált a székből.
-Az jó.-körbe sétálta az asztalt és Changel szembe állt.-Reméltem is.-ahogy ezt kimondta lábujjhegyre állt és puszit adott a bátya arcára.
 -Akkor megyünk?-mosolygott a húgára.
 -Persze,de én vezetek.-játékosan meglökte a bátyát,kivette a zsebéből a kocsi kulcsot és elindult a kijárat felé.
 Amikor Huangék haza értek,gyorsan megebédeltek és utána Huang a fürdőbe ment. Chang addig bekapcsolta a tévét és a déli híradót nézte.
-Huang gyere ide egy kicsit!-Chang kicsit idegesen szólt a húgának.
-Mi az bátyus?-rohant a nappaliba törülközőben.
 -Ezt nézd meg.-Chang a tévé felé mutatott és Huang az említett tárgy felé fordult.Egy ideig nézték a tévét ,majd megszólalt Chang.
 -Ezt a bandát kéne elkapnunk.-nézett a húgára.
 -Ezek nem normálisak.Diliházba kéne őket zárni.-viccelődött Huang.
 -Húgi ez nem vicc.-komolyodott el Chang.
 -Szóval őket kéne elkapni.-szegezte le Huang.
-Igen őket.Akkor benne vagy?-Chang magabiztosan kérdezte.
 -Igen.Elfogjuk és rács mögé zárjuk őket.-Huang olyan gyorsan válaszolt bátya kérdésére , hogy még maga is meglepődött rajta.
-Tényleg?-kérdőn nézett a húgára, mert hirtelen nem hitte el, hogy Huang bele megy ebbe az ügybe.
 -Igen teljesen benne vagyok.-mosolyogva mondta a bátyának.
 -Tudtam, hogy bele való csaj vagy húgi.-dicsérte meg a húgát, majd mind a ketten elnevették magukat.Huang a szobája felé indult és egy puszit dobott a bátya felé.
 -Amíg öltözől húgi, a központból kérek róluk adatokat.-szólt Huang után, hogy siessen.Pár perc elteltével a laptop csipogott, jelezve, hogy üzenet jött.
 -Huang gyere megjöttek a kért adatok.-szólt a húgának aki már mellette ült a kanapén.
 -Hát lesz mit este olvasnunk.-Chang a térdére könyökölt és a fejét támasztotta -Hé ne panaszkodj, hisz te vagy kettőnk közül a férfi aztán még is te nyafizól a legtöbbet.-bökte oldalba Changet,majd nevetett rajta. -Jól van.-tette fel a kezét védekezés képen.-Akkor kezdjük.-Huang feláált és a konyhába ment.
-Kérsz valamit inni?-vett elő a konyhaszekrényből két poharat.
-Igen vizet csak így estére.-mondta a választ, majd tovább nézte a monitort.Huang megtöltötte a poharakat, majd vissza ment a bátyához és leült mellé.
-Köszi.-elvette az italát, kortyolt belőle egyet és az asztalra tette, majd Huang is ezt tette.
-Állj, állj! -szólt a bátyának hirtelen.
-Mi az? Mit láttál? -állt meg és a húgára nézett.
-Ő ki? -mutatott egy férfi képére.
-Ő? Olvasd el. -mondta a húgának. -De hangosan lécci..
- "Hun Ho  utcai versenyző nincs körözés alatt és nem ült börtönben".-olvasta érdeklődve.
-Semmi más? -értetlenkedett Chang.
-Nem nincs más. -rázta a fejét. -Biztos, hogy jókról küldtek adatokat? -nézett kérdőn a bátyára. Chang csak bólogatott, hogy igen, de a lány sejtetten, hogy valamit elszúrtak a kapitányságon.Vissza nézett a monitorra és a képet nézte.
-Mi csinálsz húgi? -nevetett és nézte a lány arcát.Huang észre se vette, hogy elpirult.
-Mi semmit miért? -takarta el az arcát.
-Tiszta piros vagy. -nevetett a szekálta Huangot.
-Nem is, nem igaz. -csapkotta a bátyát.
-Aha persze. -tetette, hogy a húgával egyet ért.
-Csak tetszik a neve.Szerintem cuki a neve és ennyi. -hazudott a bátyának, majd felállt a kanapéról és a elindult.
-Jó éjt bátyus. -intett a fiú felé és a szobájába ment. Át öltözött, lefeküdt az ágyába és a takarójába burkolózott. Sokáig csak forgolódott és a fiú képe forgott a fejében és nem értette, hogy miért. Pár óra után nehezen lecsukta a szemét és elaludt.
Chang és Huang már korán reggel a főnökük irodájában voltak. A főnökük irodájában minden ablak Tokió központjára nézett és minden dolgozó irigyelte ezért.
-Szóval azért hívtalak titeket, hogy elmondjak valami fontos információt. -az ablak előtt állt és a kezét a háta mögött össze kulcsolta.
-Akkor hallgatjuk. -ültek le a két székre.
-Nos, kaptunk egy fülest, hogy hol van az a banda akiket kerestek. Egy sikátorban ahol egy félig lerombolt emeletes ház van ott tanyáznak. -fordult szembe Changékhez.
-És mikor lesz a támadás? -kérdezte unottan Huang.
-Ma délután 17:00-kor és addig menjenek haza és szedjék össze a csapatot és persze magukat is. Ez parancs! - megmondta az adatokat, majd főnökiesen rájuk parancsolt. Huang és Chang felálltak és haza mentek.

- "A" csapat ti a hátsó kapunál lesztek, "B" csapat ti Changel mentek, "C" csapat ti velem jöttök.-Huang felosztotta a csapatot három felé és folytatta.
- "A" és "B" csapat induljatok most. -kiadta a parancsot és mindenki a megadott helyre ment.
-Itt az "A" csapat minden tiszta.
-Értettem akkor maradjon kint két ember a többi meg menjen be. -parancsolta Huang.
-Itt a "B" csapat minden tiszta. -szólt Chang. Huangnak ez nagyon furcsa volt.
-Ti is csináljátok azt amit az "A" csapat. -mondta Changnak.
-Gyertek menjünk. Mi is azt csináljuk amit a többiek. -mondta, majd két ember kint maradt és a többiek be mentek az épületbe.

      Chang szemszögéből
 Changnek nagyon furcsa volt, ami történik.
-Yong erre gyere. -szólt a társának.
Changék csomó helyet átnéztek, de sehol senkit és semmit nem találtak. Hirtelen valami megcsípte a fülüket.
-Ah ez mi volt? -fogta meg a fülét Yong.
-Haló, haló. Huang hallasz? Huang? Hong válaszol! -mindenkit körbekérdezett a füles adó vevőjén, de senkitől nem kapott választ.
-Blokkolták a fülesünket.-vette ki a füléből és a földre vágta.
-Ó ez remek. Nagyon remek. -Yong is ezt tette. Hirtelen lövéséket hallottak és sikításokat.
-Ez mi volt? -kérdezte Yong ijedve.
-Gyere gyorsan. -szólt Chang és futottak vissza ahol a két társuk maradt. Amikor oda értek nem volt ott egyikük sem csak a vérük és a fegyverük.
-Ne várj. Ne menj oda. -fogta vissza a társát.
Eközben Hong és a társa egy labirintusban voltak.
-Ne váljunk szét hanem maradjunk ketten. -mondta a társának Hong. aki csak bólintott egyet. Hong  egy fiú alakot látott elfutni és utána mentek.
-Gyere gyorsan, ne maradj le. -utasította a társát. Hong gyorsabb volt mint a társa így lehagyta őt.
-Hong várj. -szólt a férfi után lihegve, amikor  egy kereszteződéshez ért, de nem tudta, hogy Hong merre ment így szabadon döntött és jobbra ment. Sétált pár métert amikor hirtelen lecsapódott előtte egy fal, megfordult és mögötte is lecsapódott egy másik fal. Az előbb említett tárgyak elkezdtek össze menni.
-Mi a franc? -ijedve kérdezte magától. -O ne  nagyon nagyon ne. -nézett körbe ijedve. Megpróbált oldalt kimászni a dobozokon, de nem sikerült, mert vissza esett és a két fal egyre jobban közeledett.
-Hong segíts. Hong. Valaki  segítség. -ordított segítségért, de választ nem kapott. Csak toporzékolt és ismételgette, amikor nevetést hallott.
-Van ott valaki? Segítség. -csak mondta egymás után ugyan azt, de válaszként csak nevetést hallott. Körbe nézett, de nem látott senkit csak a falakat amik már össze nyomták. Hong egy sikítást hallott, hátra nézett nem látott senkit és amikor vissza fordult azt is elvesztette szem elöl akit kergetett. Hong hátra lépett egyet és egy hurok kapta el a lábát és húzta a földön, miközben ordított, de nem járt sikerrel.
-Yong ne izgulj. Kijutunk innen. -mondta idegesen Chang, mert eddig csak ordításokat és sikításokat hallottak.
-Gyere menjünk egyenesen. De ha lehet akkor ne maradj le. -indultak el. Pár perc séta után egy ajtót találtak és Chang benyitott, de nem  vette észre, hogy egy kötél van az ajtó fölött és Yong nyaka köré esett, majd felfelé kezdte húzni. Yong ordított, de amire Chang megfordult eltűnt így futásnak eredt egy férfi utána aki előtte futott el.
        Huang szemszögéből
Huang és a többiek is elindultak. Huang és két társa egy sötét szűkös folyóson  mentek, amikor sikításokat és ordításokat hallottak.
-Itt egy ajtó. -szólt Huang és Kimura berúgta az ajtót. Huang és Kimura lánc fűrészt hallottak a hátuk mögül és egyszerre lőni kezdte. Huang megfordult és látta ahogy Kimurát egy kötél felhúzza a nyakánál fogva és a lánc fűrész félbe vágja és a lány sikított torka szakattából, majd futni kezdett. Amikor egy folyosó közepén tartott megállt, hogy kifújja magát, de egy sötét szobából egy férfi jött ki baltával a kezében és a lány felé futott.